Képzeljük el a jelenetet: belépünk egy hatalmas gyárcsarnokba, ahol a futószalagok mellett tapintható a feszültség a levegőben. A gépek monoton kattogása keveredik a különböző nyelveken – arabul, bengáliul, angolul – elhangzó parancsszavakkal, miközben a munkások fáradhatatlanul végzik napi rutinjukat.
Ha egy pillanatra behunyunk szemünket és csak a hangokra figyelünk, talán felvetődik bennünk a kérdés: vajon ez-e a „fejlődés” igazi hangja, vagy inkább a kizsákmányolás valóságának akusztikus lenyomata? Ez az a világ, amely a globális gazdaság átlagos fogyasztói előtt többnyire rejtve marad, pedig hangjai minden eddiginél beszédesebben árulkodnak róla.
A jordániai Al-Hassan ipari övezet a világ egyik legismertebb, legsűrűbben lakott exportzónája, ahol a nemzetközi textilipari óriások megrendelései készülnek el, hogy aztán amerikai és európai bolti polcokon kössenek ki. Amit azonban csak kevesen tudnak, és még kevesebben érzékelnek át, az az, hogy ez a hely nemcsak vizuális élményben, de hangzásban is egy teljesen különálló, szinte párhuzamos univerzumot alkot.
Amikor a kizsákmányolás hallhatóvá válik
2019-ben egy nemzetközi kutatócsoport – az openDemocracy, a Beyond Trafficking and Slavery projekt és a londoni Queen Mary Egyetem munkatársai – több hetet töltött az Al-Hassan ipari parkban azzal a szándékkal, hogy ne csupán a munkakörülményeket dokumentálják vizuálisan, hanem valami egészen újszerű módon, hangnaplók, részletes interjúk és terepfelvételek segítségével is rögzítsék, hogyan „szól” valójában a globális termelés egyik legfontosabb csomópontja.
A projekt célja az volt, hogy rávilágítson: a munkahelyi kizsákmányolás nem pusztán száraz adatok, statisztikák és dokumentumok kérdése, hanem valós, érzékelhető és mélyen átélhető tapasztalat. A gépek egyhangú sípolása, kattogása, a felügyelők rideg parancsai, a távolból hallatszó fásult énekfoszlányok mind-mind részét képezik annak a folyamatos, eltörölhetetlen nyomásnak, amely között a dolgozók nap mint nap élnek, dolgoznak és megpróbálnak túlélni.
„Mintha egy börtönben lennék, ahol nem őrök, hanem gépek vigyáznak rám”
Így foglalta össze tapasztalatait egy bangladesi női munkás, aki rendszeresen több mint 12 órás műszakokat teljesített naponta, gyakran egyetlen szabadnap nélkül, heteken keresztül. Ami különösen megrázó volt a kutatók számára: még akkor is, amikor végre elhagyhatta a gyárat és visszatért a munkásszállásra, a gépek hangja folyamatosan kísértette, ahogy saját szavaival élve „ez az örök zúgás, ami nem hagyja, hogy az ember nyugodtan elaludjon, belepréselődik az agyba és ott is marad éjjel-nappal”.
Ez a kutatók által „hangzavarnak” nevezett jelenség korántsem csupán fizikai élmény vagy átmeneti kényelmetlen érzés, hanem valódi pszichológiai fegyver, amely mély nyomokat hagy az érintettek lelkiállapotában.
Mérhető stressz-szintek, tartós alvászavarok, sőt traumatikus hatások egész sora köthető ehhez a folyamatos akusztikus terrorizáláshoz. Egy 2020-as részletes felmérés szerint az Al-Hassan ipari övezet dolgozóinak több mint 60 százaléka szenved valamilyen mértékű alvászavarban, és ennek nem kis része közvetlenül a műhelyek elviselhetetlen zajszennyezésére vezethető vissza.
A valódi fordulat azonban most következik…
A kutatócsoport tagjai nem elégedtek meg pusztán az adatok összegyűjtésével és tudományos publikációk megírásával. Egy interaktív hang-installációt hoztak létre, amelyet Jordániától kezdve egészen Londonig számos kiállítótérben és kulturális intézményben bemutattak a nagyközönségnek.
A látogatók fejhallgatón keresztül élhették át a dolgozók valós „hangvilágát” – egy teljes napot a gyárban, hangban, autentikusan elmesélve, minden részletével együtt. Azok, akik végighallgatták a több mint fél órás anyagot, szinte kivétel nélkül arról számoltak be: életükben először érezték igazán a bőrükön, valóban átélték azt, hogy mit jelent a munkások kiszolgáltatottsága, mit jelent napi tizenkét órán át ilyen körülmények között létezni.
Egy újfajta empátia megszületése: hallgatni, nem csak nézni
A mai digitális világban szinte minden kizárólag a láthatóságról szól – fotókat posztolunk a közösségi médiában, videókat nézünk, és elsősorban vizuálisan osztályozzuk, értékeljük és értelmezzük a körülöttünk lévő valóságot.
A globális munkaerő kizsákmányolásának történetei azonban gyakran éppen a hangban maradnak rejtve, a vizuális felszín alatt, ahol ritkán figyelünk oda rájuk. Az Al-Hassan hangprojekt éppen abban segít, hogy áttörjük ezt a falat, ezt az érzéketlenítő réteget.
Mert ahhoz, hogy valóban, mélyen és átélt módon megértsük, mi is a „valódi ára” egy gyorsdivat-áruházban impulzusból megvásárolt pólónak vagy farmerkabátnak, nem elegendő ránézni egy képre vagy dokumentumfilmet nézni – bele is kell hallanunk a történetbe, hallgatni kell az emberek hangját, a gépek zaját, a csend hiányát.
Te mit hallasz, amikor kibontod az új ruhádat?
Ez most nem pusztán egy költői kérdés vagy egy szép metafora. A globális társadalmi és gazdasági igazságosság új, XXI. századi formája talán éppen itt, a fülünknél kezdődik, az odafigyelés aktusával. Ha legközelebb belépsz egy divatüzletbe és vásárolsz valamit, próbáld meg elképzelni a háttérzajt, amely mögötte áll.
Hallgasd meg magadban a gépek véget nem érő, fárasztó, idegtépő hangját. A szuszogó, számtalan névtelen munkás hangját, akik hajnalban kelnek, hogy te délután leemelhess egy tökéletesen vasalt inget a vállfáról. Gondolj bele: az a ruha, amit viselsz, nem csupán szövetből és cérnából áll – benne van emberek ideje, kimerültsége, reménye és elhallgatott fájdalma is.
A divat valódi ára nem a címkén olvasható összeg, hanem azoknak az élete, akik a láthatatlanság peremén dolgoznak, hogy mások számára láthatóvá váljon a „trend”. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a következő ruhadarabot, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne halljuk meg a mögötte rejtőző emberi hangokat.
Mert ha egyszer valóban meghalljuk őket, többé nem tudunk ugyanúgy nézni egyetlen ruhadarabra sem.
divat valódi ára, munkáskizsákmányolás, Al-Hassan ipari övezet, textilipari munka, gyári zajszennyezés, globális ruhagyártás, munkások hangvilága, fast fashion árnyoldalai, gyári munkakörülmények, jogsértő foglalkoztatás, munkahelyi stressz, alvászavar gyárakban, hangalapú dokumentáció, ipari park Jordánia, társadalmi felelősségvállalás divatban
