Képzeljük el azt a helyzetet, amikor minden egyes üzenetünket elolvassa valaki, a lakásunk termosztátja télen magától kikapcsol, telefonunk érthetetlen módon furcsa dolgokat művel, és ez a valaki mindig pontosan tudja, hol tartózkodunk éppen. Ez nem egy kémfilmből vett jelenet, ez a keserű valóság számtalan nő életében, akik a technológiai eszközök által váltak a családon belüli erőszak áldozataivá.
A családon belüli erőszak 21. századi arca – csendes, láthatatlan és rendkívül rafinált
Miközben a kormányzatok világszerte azt ígérik, hogy 2030-ig a felére csökkentik a nők és lányok ellen elkövetett erőszak számát, addig valami kimondatlanul, észrevétlenül óriásira nőtt a háttérben: a technológiai eszközökkel való visszaélés különböző formái. Ez a jelenség már régóta jelen van az életünkben, mégis alig beszélünk róla nyíltan.
Ma már korántsem csak a fizikai bántalmazásról vagy a verbális erőszakról van szó, amikor családon belüli erőszakot emlegetünk. A digitális eszközök széles tárháza – mobiltelefontól az okos kamerákon és nyomkövetőkön át egészen a közösségi médiaplatformokig – tökéletes lehetőséget biztosít a kontroll, a fenyegetés és a megfigyelés korábban elképzelhetetlen új formáinak megvalósítására.
2020 és 2023 között az angliai Refuge nevű segélyszervezet több ezer olyan esetről számolt be, amelyekben a bántalmazók különféle technológiai eszközöket használtak fel arra, hogy áldozataikat kövessék, zsarolják vagy nyilvánosan megalázzák. Volt olyan eset, amikor valaki egy okosotthon-rendszer segítségével zárta be volt partnerét a lakásába, míg mások az okoshangszórón keresztül játszottak le fenyegető üzeneteket éjszaka, amikor az áldozat egyedül volt otthon. Ijesztő gondolat, nem igaz?
„Úgy éreztem, már a gondolataimat is olvassa”
Sarah (a név megváltoztatásra került az áldozat védelme érdekében) egy tízéves kapcsolatot akkor szakított meg végleg, amikor a volt partnere már minden egyes digitális eszközét feltörte és teljes kontrollt gyakorolt felette. Telefonja szinte „önálló életet élt”, ismeretlen számokról érkező üzenetek pontosan leírták, hogy hol tartózkodik éppen, még akkor is, ha senkinek nem mondta el a terveit. Laptopján keresztül a beépített webkamerán figyelte őt, miközben otthon dolgozott, anélkül hogy a nő erről bármit is tudott volna.
Bár Sarah többször is segítséget kért a rendőrségtől, nem tudtak számára kézzel fogható megoldást nyújtani, hiszen nem álltak rendelkezésre olyan egyértelmű bizonyítékok, amelyekkel élni lehetett volna. Az ügyeletes rendőr csak annyit mondott neki: „Sajnálom, de nincs ilyen ügykategória a rendszerünkben.”
Az ilyen és ehhez hasonló történetek sajnos egyáltalán nem számítanak egyedinek vagy ritka esetnek. Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb és legismertebb nővédő szervezete, a Refuge legfrissebb kutatásai szerint a technológiai visszaélés az általuk kezelt esetek közel 70 százalékában van jelen, ami rendkívül aggasztó tendenciát mutat.
Miért nem tesznek többet a technológiai óriáscégek?
És itt jön a történet talán legmegdöbbentőbb csavarja: a legnagyobb és legbefolyásosabb digitális platformok üzemeltetői – mint a Facebook, a WhatsApp, az Apple vagy a Google – gyakran nem reagálnak kellő gyorsasággal és hatékonysággal akkor, amikor egy felhasználó visszaélést jelent be a rendszerükben. Számos túlélő arról számolt be különböző kutatások során, hogy heteket, sőt akár hónapokat is várniuk kell arra, hogy egy bejelentésüket elbírálják, és sokszor még választ sem kapnak a megkeresésükre.
A brit kormány 2021-ben hivatalosan is megígérte, hogy 2030-ra a felére csökkenti a nők elleni erőszak esetszámát az országban. De egy olyan világban, ahol a technológia egyre inkább a támadók és bántalmazók egyik legjobb és leghatékonyabb segítőjévé vált, ez a nemes és ambiciózus cél teljességgel elérhetetlennek tűnik konkrét jogi szabályozások és példaértékű szankciók bevezetése nélkül.
Mi lenne a megoldás erre a problémára?
A Refuge és más, hasonló célokért küzdő civil szervezetek három konkrét, azonnali lépés megtételét sürgetik a kormányoktól és a technológiai vállalatoktól egyaránt:
- Jogszabályi nyomásgyakorlás a technológiai óriáscégekre, hogy felelősséget vállaljanak a rendszereikben rejlő visszaélési lehetőségekért, például kötelező alapértelmezett biztonsági beállítások bevezetésével, valamint könnyen használható és gyorsan reagáló bejelentési opciók biztosításával minden felhasználó számára.
- Átfogó technológiai oktatás a rendőrök és segítő szakemberek körében, hogy időben fel tudják ismerni a digitális visszaélés sokszor apró, észrevétlen jeleit, és megfelelő módszerekkel tudjanak digitális bizonyítékokat rögzíteni, amelyek bírósági eljárásokban is felhasználhatók.
- Független, hatékony felügyelet létrehozása, mivel jelenleg a családon belüli erőszak bűncselekményként való felderítése és kivizsgálása a túlterhelt Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, miközben a jogszabályi háttér és áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium feladata lenne.
De várjunk csak… te is tudsz segíteni ebben
Ha a környezetedben valaki furcsán, szokatlanul vagy aggasztóan viselkedik technológiai eszközei kapcsán, ne menj el mellette. Elképzelhető, hogy egy bántalmazott kér segítséget tőled, de nehezen tudja megtenni feltűnés nélkül a teljes megfigyelés terhe alatt.
technológiai bántalmazás, családon belüli erőszak, digitális visszaélés, okos eszközök visszaélése, nők elleni erőszak, online megfigyelés, technológiai kontroll, okos otthon veszélyei, cyber zaklatás, digitális biztonság, technológiai jogi szabályozás, segélyvonal bántalmazás esetén, technológiai oktatás rendőrségnek, smarthome abúzus, Refuge nővédő szervezet
