Képzeld el, hogy egy politikai vezető a katonákhoz intézett beszédét úgy zárja le, hogy az ország másik felére utalva ezt mondja: „Gondoskodnunk kell erről az apró szúnyogról, amit úgy hívnak, hogy Demokraták.”
Nem, ez nem valami szélsőséges Facebook-csoport posztja. Ez Donald Trump amerikai elnök beszédében hangzott el az USA Haditengerészetének tisztjei előtt, 2025 októberében. A reakciók? Felháborodás, aggodalom, és hidegrázós felismerések arról, mennyire törékeny is a demokrácia.
Kezdetben csak egy újabb beszédnek tűnt
A Norfolkban megrendezett esemény eredetileg a Haditengerészet alapításának 250. évfordulóját ünnepelte volna. De Trump sosem hagyta volna, hogy egy ünnepség ne róla szóljon. Ahelyett, hogy az ország történelméről vagy a katonák áldozatáról beszélt volna, politikai gyűlést csinált az eseményből.
És akkor jött a mondat, félrehúzott szájjal, mosolyogva: „Gondoskodnunk kell erről az apró szúnyogról a vállunkon, amit Demokratáknak hívnak.” Közben pedig úgy gesztikulált, mintha épp elhesegetne egy rovart.
Azok a „szúnyogok” az ország felét teszik ki
És ki is ez az „apró szúnyog”? A Pew Research 2024-es adatai szerint az amerikai felnőttek 45%-a demokrata érzelmű vagy arra hajlik. Tehát ez nem valami kis párt vagy szűk érdekcsoport: ez az Egyesült Államok lakosságának közel fele. Mindazok, akik másképp gondolkodnak, mint Trump. És most a katonák előtt rovarnak nevezte őket.
Miért ennyire veszélyes ez?
És itt jön a lényeg: ez nem „csak egy beszéd”. Amikor egy parancsnok ilyen stílusban beszél politikai ellenfeleiről a hadsereg előtt, az történelmi figyelmeztető jel. Az autokratikus és félkatonai rendszerek pont így kezdődnek: az ellenség démonizálásával, a hadsereg politikai célokra való felhasználásával.
Korábban már láttunk ilyet – és tudjuk, hová vezethet
Nem ez az első alkalom, hogy Trump kiélezi a „mi a másik ellen” retorikát. 2020-ban például békés tüntetők ellen küldte a Nemzeti Gárdát, miközben Twitteren tovább fűtötte a kedélyeket. 2021. január 6-án pedig emberek ezreit mozgósította egy kitalált választási csalás narratívájával.
És most? A „szúnyogos” megjegyzése után sokan fejezték ki aggodalmaikat:
„Ez nem véletlen. Ez tervszerű. És veszélyes.” – írta Juliette Kayyem biztonságpolitikai szakértő.
„Ha bármelyik másik elnök mondta volna ezt, politikai földrengés rázta volna meg az országot.” – fogalmazott Mehdi Hasan politikai elemző.
„A hadsereg soha nem lehet politikai eszköz. Ez protokollszegés.” – figyelmeztett John T Marohn.
De várjunk csak… mi van, ha egy idő után hozzászokunk ehhez?
És akkor válik veszélyessé ez a forgatókönyv, ha megszokjuk ezt a beszédstílust. Amikor már nem ugrik össze a gyomrunk ilyen kijelentésekre. Először furcsának tűnik, aztán csak legyintünk, hogy „hát, ilyen ez a Trump”, végül pedig: teljesen hétköznapivá válik.
Ezért olyan fontos, hogy ne hallgassunk. Ne adjuk meg ennek a hangnemnek a társadalmi elfogadottságot.
Ha valaha volt idő, amikor a demokrácia védelme nem elmélet volt, hanem a tettek kérdése – ez az.
Lehetsz konzervatív vagy liberális, baloldali vagy középutas. A hadsereg nem politikai eszköz. És amikor egy elnök legyintéssel söpör le a válláról több millió amerikai állampolgárt, azt nem lehet tapssal fogadni.
Ahogy Forrest Bennett képviselő írta: „Ez nem Amerika. Ha nem mondjuk ki világosan, hogy ez elfogadhatatlan, elveszítjük mindazt, amit az alapító atyáink ránk bíztak.”
